Az 1878 febru�r 5-�n P�rizsban sz�letett Andr� csal�dnev�t egyik �s�nek, egy amszterdami z�lds�gkeresked�nek k�sz�nhette. Egzotikus gy�m�lcs�kre specializ�l�dott felmen�je vette fel a Limoenman azaz magyarul "citromos ember" csal�dnevet, amelyet Andr� nagyapja a komolyabb hangz�s� Citro�n n�vre cser�lt.
M�ra a Citro�nr�l m�r senkinek nem a gy�m�lcs jut esz�be szerte a vil�gon, hanem az aut�. Az aut� ny�lhegy fogaz�s� fogasker�k ihlette embl�m�j�val ma is Andr� Citro�nre eml�keztet, akinek �zleti p�lyafut�s�t ez a tal�lm�ny ind�totta el.

A Citro�n �zem eleinte fogaskereket gy�rtott, �gy a kor egyik legmagasabb m�szaki sz�nvonal� term�k�hez, a Titanic �ce�nj�r�hoz is t�le rendeltek. De nem telt el 10 �v, �s gy�r�b�l m�r egy automobil g�rd�lt ki, a Type A (Tip�), az els� Citro�n, egy olyan sorozatban gy�rtott modell, amely teljes felszerelts�ggel volt kaphat�, teh�t az aut�nak elektromos f�nysz�r�ja, ind�t� szerkezete �s p�tkereke is volt. Innen indult a M�rka karrierje, amely azonban sikereit nemcsak a forradalmi modelleknek k�sz�nheti.
Ma m�r term�szetes, hogy nincs �zlet rekl�m n�lk�l. Ugyanezt a 20-as �vekben Andr� Citro�nnek m�g ki kellett tal�lnia. A 20-as �s 30-as �vek a Citro�n vil�grasz�l� rekl�mkamp�nyainak �vtizedei is voltak.

• T�vols�gi rekordok gy�zt�k meg a vev�ket arr�l, hogy a Citro�n aut� elny�hetetlen.
• P�rizs felett egy rep�l�g�p 5 km-es hossz�s�gban �rta ki az �gre a Citro�n nev�t.
• Franciaorsz�gban �tjelz� t�bl�k, �s 9 �vig a kivil�g�tott Eiffel torony hirdette a m�rk�t.

Ki gondoln�, hogy a ma oly n�pszer� roadshow �se is ekkor jelent meg. Andr� Citro�n �tlete a mai ismereteinkkel ban�lisnak t�nik. "A term�ket el kell vinni a v�s�rl�hoz, hogy szem�gyre vehesse azt". Ez volt a "Caravanne (Karavan) Citro�n", a mai roadshow �s�nek a mott�ja, amely a h�szas �vek elej�n kereszt�l-kasul bej�rta Eur�p�t. A rendezv�ny a Citro�n �ltal gy�rtott �sszes t�pust sz�rakoztat� form�ban mutatta be a nagyk�z�ns�gnek. A Citro�n Karav�n 2004-ben is bej�rja majd Magyarorsz�got szt�rokkal, aut�s �gyess�gi versenyekkel, csal�di vet�lked�kkel sz�rakoztatva a m�rka megl�v� �s leend� rajong�it.

Visszat�rve a h�skorba, legend�s h�r� exped�ci�k vitt�k a Citro�n j� h�r�t nemcsak Franciaorsz�gon, de Eur�p�n t�lra is. A Szahara-, a Fekete- �s a S�rga exped�ci� egym�s ut�n bizony�totta, hogy a K�gresse (K�gresz) f�le j�rm�, teh�t a Citro�n, ak�r t�bb ezer kilom�tert megt�ve, �ttalan utakon is mindent kib�r �s mindenhov� oda�r.

A harmincas �vek derek�n neh�z volt meglepet�ssel szolg�lni a francia nagyk�z�ns�gnek. A h�lgyek imm�r a r�vid szokny�t is t�lont�l konzervat�vnak �t�lve nadr�gba b�jtak, a cinematogr�fok zongorist�i pedig munka n�lk�l maradtak, hiszen a n�z�k Jean Gabin hangj��rt �z�nl�ttek a filmsz�nh�zakba.
A Citro�nnek m�gis siker�lt megd�bbentenie a hozz��rt�ket. Az els�ker�k-hajt�s�, �nhord� karossz�ri�s Traction Avant olyan m�rt�k� el�rel�p�st jelentett az aut�iparban, mint annak idej�n a bels� �g�s� motor feltal�l�sa. 130 km/h-s v�gsebess�ge �s eleg�ns form�ja miatt hamarosan "az Utak Kir�lyn�je" becenevet kapta a v�s�rl�kt�l.

A Traction Avant-nak m�r t�r�stesztje is volt, mint azt korabeli filmfelv�telek bizony�tj�k. Ne feledj�k, a 30-as �vekben j�runk. Leg�nykor� nagyap�ink ingujjban lel�kt�k a Tractiont a dombr�l. Az aut� n�h�ny bukfenc ut�n - nem volt mese - v�g�l le�rt a lejt� alj�ra. Ekkor az aut�t talpra �ll�tott�k, le-�s feltekert�k az ablakokat, visszatett�k a bukfencek alatt elhagyott motorh�ztet�t, majd b�szk�n mosolyogva be�ltek a s�rtetlen aut�ba �s elhajtottak.
�s ezt a modellt m�r Magyarorsz�gon is meg lehetett v�s�rolni a 30-as �vekben. Igaz, arra az eladott mennyis�gre nem lett volna �rdemes m�g megalap�tani a Citro�n Hung�ria Kft-t.
Nem �gy P�rizsban, ahol Andr� Citro�n saj�t taxi v�llalatot szervezett. Hamarosan a Citro�n taxik eg�sz Franciaorsz�gban elterjedtek. A r�sztvev�k egyben seg�lyszolg�latk�nt is m�k�dtek: ha egy Citro�n tulajdonos lerobbant, el�g volt leintenie egy taxit, amely m�ris elfuvarozta a legk�zelebbi jav�t�m�helybe.
M�g ha nem is id�z�nk fel minden modellt, a F�ld egyik legismertebb �s legjellegzetesebb aut�j�t, milli�k kedvenc�t nem hagyhatjuk ki. Volt, aki tekn�sb�k�hoz hasonl�totta, Magyarorsz�gon Kacs�nak bec�zt�k. Hab�r a 2CV alap�tlete m�g a 30-as �vekben sz�letett meg, a II. vil�gh�bor� miatt csak 1949-ben kezdt�k gy�rtani.
De mi�rt lett pont ilyen ez az olcs� n�paut�? A tervez�k arra t�rekedtek, hogy:

• legyen kereken g�rd�l� eserny�, amelyben ak�r kalapban is k�nyelmesen lehet vezetni
  
• k�pes legyen k�t gazda ak�r 60 kilom�teres sebess�ggel haladni �gy, hogy egy f�l m�zs�s krumpliszs�k vagy egy kisebb boroshord�, esetleg egy rakom�ny sz�na is bef�rjen m�g a kocsiba
  
• amellyel m�g a sz�nh�zba j�r�s sem elk�pzelhetetlen
  
• a felf�ggeszt�s olyan legyen, hogy az aut�ban nem t�rik �ssze egy t�lca toj�s
  
• ne fogyasszon t�bbet a j�rm� 3 liter benzinn�l sz�zon.

Ez az emberk�zpont� term�kdefin�c� tette milli�k kedvenc�v� a Kacs�t.
A keresked�k, a paraszts�g, az orvosok, a vegyesboltosok �s m�g sokan m�sok r��reztek arra, hogy ez az aut� nekik k�sz�lt. Az utol�rhetetlen sikermodellt 42 �vig gy�rtott�k.
T�bb, mint hatmilli� p�ld�ny k�sz�lt bel�le. �ri�si rajong�t�bora a mai napig szerte a vil�gban tal�lkoz�kon �s egy�b megmozdul�sokon �polja tov�bb a 2CV hagyom�ny�t.

Haz�nkban is d�lt �s d�l a Kacsa �r�let. A kacsabar�tok klubokban �s tal�lkoz�kon b�szk�lkednek f�ltve �rz�tt j�sz�gaikkal, ahogy a megh�vottak k�z�l is j� n�h�nyan d�delgetnek egy ilyen sz�gletes-g�mb�ly� kisaut�t.
A Kacsa szerelmesei �gy tudtak besz�lni kedvenc�kr�l:
"Nem ideges, hossz� �let�. Nincsenek hangulati v�ltoz�sai, mindig ugyanolyan kedves. Egy cseppet sem isz�kos. Sut�nak hat, ahogyan megy, pedig �gyes. Ruh�ja nem sz�p, b�r praktikus, szellemes. Ny�ron strandkocsi, �sszel eserny�, t�len nagykab�t.

A Kacsa l�ny. J�l l�that� a vonalvezet�s�n, de a term�szete is n�ies: kitart�, simul�kony, v�gyik az udvarl�sra �s im�dja az aj�nd�kokat." James Bond, Roger Moore tolm�csol�s�ban, val�di, hegy aut�s �ld�z�sben bizony�totta a Citro�n 2CV nagyszer� �ttart�s�t, fordul�konys�g�t �s hihetetlen kezess�g�t.
Az �tvenes �vek azt�n hatalmas v�ltoz�sokat hoztak szerte a vil�gban. A h�bor� helyett a hidegh�bor� nem kev�sb� fenyeget� vesz�lye foglalkoztatta a vil�got.
Amerik�ban, majd egy �vvel k�s�bb a Szovjetuni�ban is hidrog�nbomb�t k�sz�tettek. Hilary feljutott a Mount Everest cs�cs�ra, zajlott a DNS szerkezet�nek analiz�l�sa �s piacra dobt�k a modern fogamz�sg�tl�s egyik n�lk�l�zhetetlen eszk�z�t, az antib�bi tablett�t.

A t�rsadalom ugyanazt a mer�szs�get, kac�rs�got, a konvenci�k tagad�s�t kereste mindenben - �gy az aut�ban is -, mint amivel a filmsz�nh�zakban, a k�nyvekben �s a zen�ben tal�lkozott. Teret nyert az ipari formatervez�s, amely egyre nagyobb szakmai elismer�st is kapott. Ebben nem kis �rdeme volt a Citro�nnek, amelyet a legnehezebb id�kben sem hagyott el a diz�jnba vetett hite. Ezt koron�zta siker 1955-ben a P�rizsi Aut�szalonon, amikor leleplez�se ut�n n�h�ny �r�val m�r t�bb mint t�zezer megrendel�s futott be a DS modellre.
A DS n�v kiejtve a francia D�esse, azaz istenn� sz�ra r�mel. Az aut� form�ja �s neve teh�t az isteni jelz�t juttatta sokak esz�be. Nem v�letlen, hogy m�s h�ress�gek mellett a moziv�szon akkori kir�lyn�je, Brigitte Bardot is egy DS-ben tal�lta meg a hozz� ill� aut�t.

Dics�s�ges �vtizedei voltak ezek a M�rk�nak. Franciaorsz�gban Citro�n taxik j�rtak, h�d�tottak a Citro�n haszonj�rm�vei, a rend�rs�g �s a t�zolt�s�g aut�parkja is Citro�nekb�l �llt, a DS pedig eln�ki aut� lett.
A Kacs�k m�g mindig j�rtak az utakon vil�gszerte, amikor 1970. nyar�n megsz�letett a nagyk�z�ns�g �lomaut�ja: a GS, amely az �v aut�ja c�met nyerte el. A Citro�n m�sik �jdons�ga - az SM- a harmadik helyen v�gzett.
Az SM lett a Citro�n �j z�szl�shaj�ja. A Traction Avant gy�rt�s�nak besz�ntet�se ut�n, ez volt az a modell, amely m�retein�l �s nagy teljes�tm�ny�n�l fogva tekint�lyt parancsolt.
Charles de Gaulle �llameln�k saj�t szem�lyes haszn�latra �s protokoll c�lokra is rendelt bel�le.
Az SM k�v�l-bel�l megfelel� tekint�lyt sug�rzott. Megb�zhat�s�g�ra jellemz�, hogy egy k�l�nlegesen felk�sz�tett SM m�g a kilencvenes �vekben az angol kir�lyn� l�togat�sakor is szerepet kapott.
Mik�zben az SM �s a GS fejleszt�se zajlott 1975-ben megsz�letett a CX, az �v aut�ja, amely a DS siker�t folytat� raliaut� lett. 14 �vvel k�s�bb �rt v�get a CX karrierje �s meg�rkezt�nk az ezred utols� �vtized�hez.

1993 v�g�n egy alternat�v katonai szolg�lat�t t�lt� francia fiatalember t�rsas�g�ban l�tott Magyarorsz�gon a Citro�n Hung�ria Kft. megalap�t�s�nak k�t magyar fiatalember. A kor�bbi import�r �rt�kes�t�si h�l�zat�ra t�maszkodva egy lak�sban kezdt�k int�zni a c�g �gyeit. Akkoriban m�g el�fordulhatott, hogy egy-egy m�rkaszerviz a csal�di h�z gar�zs�nak b�zis�n m�k�d�tt.

1994. febru�rj�ban jegyezte be a c�get a c�gb�r�s�g. Egy h�nappal k�s�bb �j helyre - a Logodi utc�ba - k�lt�z�tt az addigra m�r n�gy f�re "duzzadt" appar�tus.
T�z �ve havi 4-5 db aut� elad�sa sz�m�tott j� eredm�nynek, figyelembe v�ve a k�r�lm�nyeket. Ma ez a sz�m havi ezer!

80 �v el�ny A citro�n 1919 �ta mindig is az avant-garde, a modern �letvitel, a nagy tettek �s a vakmer�s�g szinon�m�ja volt. Gazdag t�rt�net�t olyan esem�nyek k�s�rt�k v�gig, melyek meghat�rozt�k franciaorsz�g, eur�pa �s a vil�g aut�gy�rt�s�t. Az els� kih�v�sok A sorozatgy�rt�s Haszong�pj�rm�vek: a Citro�n legf�bb szerepe A csendes motor A Traction Avant A baby-boom �s a 2 CV Kacsa mese �s akkor j�tt a DS... Hidropneumatika �s aerodinamika Az X modellek kora Intelligens felf�ggeszt�s G�zb�l �s folyad�kb�l Teljes k�r� �j k�n�lat Citro�n, ma, holnap Tout Acier A vil�g �tjain A Citro�n verhetetlen Rekl�m �s kommunik�ci�   Az els� kih�v�sok Amikor Andr� Citro�n 1919-ben piacra dobja a nev�vel f�mjelzett els� aut�kat, m�r a sorozatgy�rt�s �s az aut�gy�rt�s �jfajta koncepci�j�nak elk�telezettje. A fiatalember 1900-ban szerez diplom�t a M�szaki F�iskol�n, majd a katonai szolg�lat let�lt�se ut�n 1902-ben kezd v�llalkoz�sba. Szabadalmaztatja egyik tal�lm�ny�t, melyet Lengyelorsz�gban dolgozott ki, s mely olyan fogasker�k �tt�tel gy�rt�s�t teszi lehet�v�, melynek fogai V alak�ak. Ennek a megold�snak rengeteg el�nye van: pl. hat�konyabb er��tvitel, csendes, g�rd�l�keny m�k�d�s. A fogasker�k �tt�tel fogainak k�l�nleges alakja szolg�lt mint�ul a j�l ismert embl�ma megalkot�s�hoz, mely minden Citro�n aut�n ott d�szeleg. 1907-ben a fiatal gy�riparos hatalmas kih�v�ssal tal�lja mag�t szemben: kinevezik a p�rizsi Mors c�g �l�re, ahol feladata az �sszeoml�s sz�l�n �ll� c�g talpra �ll�t�sa lesz. Szervez�k�szs�ge �s hat�kony munk�ja csod�kat m�vel. N�h�ny �v leforg�sa alatt a Mors c�g visszanyeri vev�k�r�t, a kiad�sai megt�r�lnek, s lassan �jra nyeres�gess� v�lik. Alig h�t �v leforg�sa alatt a Mors aut�k gy�rt�sa a tizennyolcszoros�ra n�vekszik. A sorozatgy�rt�s 1914-ben megkezd�dik az els� vil�gh�bor�, �s Andr� Citro�nt a t�z�rezredbe vez�nylik. A fronton hamar r�j�n, hogy a francia hadsereg mun�ci�k�szlete j�csk�n elmarad az ellens�ges k�szletek mellett. E probl�m�ra Citro�n att�l az �j gy�rt�si met�dust�l rem�l megold�st, melyet m�g 1912-ben, az Egyes�lt �llamokban, Henry Ford gy�rainak l�togat�sa sor�n volt alkalma megismerni. Elk�pzel�se szerint ezzel a m�dszerrel, m�r kezdetben is legal�bb napi 10 000 l�ved�ket gy�rthatn�nak. 1915-ben, egyik elt�voz�sa alkalm�val minden k�vet megmozgat, hogy kapcsolatba ker�lj�n az illet�kes hat�s�gokkal, �s meggy�zze �ket arr�l, hogy t�mogass�k egy l�szergy�r fel�ll�t�s�ban. 1917-ben, a tervei alapj�n 4 h�nap alatt fel�p�tett Javel-beli gy�r termel�se szinte folyamatosan meghaladja a megd�bbent� napi 50000 darabot. Mihelyt a h�bor� kimenetele kezd k�rvonalaz�dni, Andr� Citro�n m�r azon t�ri a fej�t, mik�nt alak�thatn� �t l�szergy�r�t aut�gy�rr�. Henry Ford p�ld�j�t k�vetve egyedi n�paut� gy�rt�s�ra v�llalkozik. Mivel az els� vil�gh�bor� el�tt f�k�nt alv�zas, karossz�ria �s gumiabroncs n�lk�li Andr� Citro�n �s Henry Ford aut�k tett�k ki a k�n�latot, Andr� Citro�n igazi forradalmat teremt a 10 l�er�s A T�pussal, melyet imm�ron sorozatban, szalagon gy�rtanak, �s karossz�ri�val, n�gy darab gumiabronccsal felszerelt sajtolt lemez ker�kt�rcs�val, egy p�tker�kkel, k�t f�nysz�r�val, valamint elektromos �nind�t�val is ell�tnak. Az �j term�k sikere l�tt�n a t�bbi franciaorsz�gi aut�gy�ros is k�nytelen k�vetni az �j�t�sokat. �j modellek g�rd�lnek le a szalagr�l, tov�bbi �j�t�sokkal, pl. az 1921-es aut�szalonon bemutat�sra ker�lt 5 CV (ismertebb nev�n L�here), amely az els� igaz�n sorozatgy�rt�sban k�sz�l� n�paut� volt. Haszong�pj�rm�vek: a Citro�n legf�bb szerepe A 10 CV A T�pus 1919-es piacra dob�sakor Andr� Citro�n roppant el�rel�t� m�don egy "sz�ll�t� aut�nak" keresztelt modellt is kil�t�sba helyez. A haszong�pj�rm�vek ir�nti jelent�s ig�ny tudat�ban elsz�ntan dolgozik ezek kifejleszt�s�n. 1939-ben a TUB, majd az 1948-t�l eg�szen 1981-ig gy�rtott H T�pus ad �letet a modern, k�nny� haszong�pj�rm�vek kateg�ri�j�nak, melyet els�ker�k hajt�s, tiszta ac�l, �nhord� karossz�ria, alacsony rakod�k�sz�b� plat�, oldals� tol�ajt�, k�nnyen el�rhet� rakt�r, �s el�bbre tolt vezet��l�s jellemeznek. Ezt a fajta kialak�t�st, melyet m�g ma is minden�tt alkalmaznak az aut�gy�rt�sban, Citro�n vezette be, mik�zben konkurensei - a hasznos terhelhet�s�g megn�vel�se tekintet�ben - csup�n a szem�lyaut�k alv�z�nak meger�s�t�s�ben gondolkoztak. A csendes motor A csendes "Moteur Flottant" motort, melyet manaps�g a vil�gon minden�tt alkalmaznak, amerikai m�rn�k�k alkott�k meg 1932 �prilis�ban, francia kutat�k munk�ja nyom�n. A tal�lm�ny l�nyege, hogy a motort gumi tart�elemekre r�gz�tik, hogy az �ltala keltett rezg�sek ne terjedjenek tov�bb az alv�zra �s az aut� t�bbi r�sz�re. Az �j�t�s ny�jtotta k�nyelem �s el�ny�k tudat�ban a Javel csapata megv�s�rolja az eur�pai gy�rt�s kiz�r�lagos jog�t. 1932 okt�ber�ben a P�rizsi Vil�gki�ll�t�son a C 4 �s C 6 t�pusok hely�t a 8-as, a 10-es �s a 15-�s modellek veszik �t. A Rosalie-nak keresztelt modellek sz�mos nemzetk�zi rekordot d�ntenek meg a Linas-Montlh�ry versenyp�ly�n. Amikor a francia aut�gy�rt�s kezdi meg�rezni a harmincas �vek elej�n Amerik�t s�jt� gazdas�gi v�ls�g els� k�vetkezm�nyeit, Andr� Citro�n �t h�nap alatt, 1933. m�rciusa �s j�liusa k�z�tt - a gy�rt�s megszak�t�sa n�lk�l - k�pes �tszervezni a javeli aut�gy�rat. A javeli gy�r Ezt k�vet�en egy olyan aut� tanulm�nyoz�s�ba kezd, mely m�rf�ldk�nek sz�m�t az aut�gy�rt�s t�rt�net�ben, �s amely �tseg�ti gy�r�t a v�ls�gon. Sajnos azonban Andr� Citro�n t�l optimist�nak bizonyul. Noha az els� Traction Avant �prilisban kig�rd�l a gy�rb�l, 1935. elej�n le kell mondania gy�ra vezet�s�r�l. Meggy�t�rten, a folytonos k�zdelemt�l f�radtan, 1935. j�lius 3-�n, 57 �ves kor�ban kihuny �lete l�ngja. Az �lland�an a j�v� fel� fordul�, kifogyhatatlan fant�zi�j�, k�l�nleges alkot�k�pess�g� Andr� Citro�n kor�n felismerte, hogy az aut� igen hamar a munka �s a szabads�g mindenki �ltal hozz�f�rhet� eszk�ze lesz, s maga is akt�van hozz�j�rult ehhez a fejl�d�shez. A Traction Avant A v�llalat igazgat�s�t Pierre Michelin �s Pierre Boulanger, Edouard Michelin m�sodik fia valamint bizalmasa veszik �t. �k Clermont-Ferrand v�ros�b�l siettek m�g 1934-ben Andr� Citro�n seg�ts�g�re, hogy megments�k v�llalat�t. Citro�nt�l egy csod�latos �kszeres dobozt kaptak �r�k�l: a javeli gy�rat, �s vele egy�tt a gy�m�ntot, melyet a csupa �veg, ac�l �s beton katedr�lis rejteget: a Traction Avant. A Traction Avant De a gy�m�nt m�g csiszolatlan. M�g finoman meg kell dolgozni, �s csiszolni, hogy azzal a f�nnyel ragyogjon, melyet egyel�re csak sejtetni engedett. Sok-sok �ldozat �r�n, de 1937-t�l a Citro�n m�rka �jra felz�rk�zik a vezet� aut�gy�rt�k k�z�. A Traction legenda m�r �ton van. 1937 v�g�n, Pierre Michelin hal�los kimenetel� balesete ellen�re, a v�llalat j�v�je sikerekkel �s �j modellek terveivel b�ztat. 1938-ban megsz�letik a 15 CV modell, az utak kir�lyn�je, majd 1939-ben a TUB t�pus� haszonj�rm�. Ugyanebben az �vben ker�lt volna forgalomba a 2 CV modell, de a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se arra k�nyszer�ti a javeli gy�rat, hogy lemondjon �lm�r�l, a kis n�paut�r�l, mely m�r majdnem elk�sz�lt. Az id� a had�szati megrendel�seknek kedvez. �m a h�bor� kezdeti napjait felv�ltj�k a v�res hadj�rat �s a t�meges menek�l�s szomor� napjai, majd a n�met megsz�ll�s. A felszabadul�st k�vet�en a Citro�n az amerikai kamionok motorjait jav�tja, �s lassacsk�n �jraind�tja gy�rait. Az els� "szabad" Citro�n embl�m�val ell�tott aut�k a francia csapatoknak �s a hat�s�goknak k�sz�ltek, melyeknek nagy sz�ks�g�k volt r�juk az orsz�g �jj��p�t�s�n�l. Traction Avant, az �vsz�zad aut�ja 1934-ben, amikor az aut�kat alv�zra er�s�tett, lemezzel bor�tott, fa szerkezet� karossz�ri�val szerelik, melyre k�zvetlen�l csavarozz�k r� a motort, s melynek a merev tengelyre r�gz�tett kerekeit bowdenek vagy rudazat seg�ts�g�vel f�kezik, Andr� Citro�n megalkotja a modern aut�t, olyannak, mint amilyennek m�g most, az �vsz�zad v�g�n is gy�rtj�k. Azon fel�l, hogy els�ker�k meghajt�s�, a Traction Avant tiszta ac�l, �nhord� karossz�ri�val, Silentbloc-ra szerelt motorral, f�ggetlen els� �s h�ts�ker�k felf�ggeszt�ssel rendelkezik, nem is besz�lve a megfelel� t�megeloszl�sr�l �s a karossz�ria ment�n �s alatt kialak�tott remek leveg��raml�sr�l. Melyik nagy gy�rt� melyik modellj�nek nem felel meg az el�bbi le�r�s? Be kell ismerni, hogy a Citro�n Traction Avant a vil�g �sszes aut�gy�rt�ja sz�m�ra kijel�lte a k�vetend� utat. A baby-boom �s a 2 CV A tervez�m�rn�k�k - a megsz�ll�k szigor� tilalma ellen�re - titokban �jra tanulm�nyozni kezdik a 2 CV modellt, �s megalkotj�k a TUB teheraut� ut�dj�t is: a H T�pust. A h�bor�t k�vet� �ns�ges id�szakban azonban a nyersanyagv�s�rl�sok ter�n megszor�t�sok l�pnek �letbe Franciaorsz�gban, ami s�lyosan h�tr�ltatja a k�t �j modell piacra dob�s�t. Miut�n 1945-ben �jra gy�rtani kezdik a 11 BL, majd 1946-ban a 15 Six �s 11 B modelleket, 1948-ban eladj�k az els� H t�pus� modellt, majd 1949-ben az els� 2 CV-t is. Pierre Boulanger, aki szem�lyesen k�s�ri figyelemmel a tervez�iroda minden munk�j�t, baleset �ldozata lesz, alig egy h�nappal azut�n, hogy az 1950-es P�rizsi Vil�gki�ll�t�son bemutatj�k a 2 CV kisteheraut� protot�pus�t. Kacsa mese A "Kacsa" 41 �ve tart� t�rt�nete k�l�nleges esem�nyekben, t�vols�gi versenyekben �s rekordokban m�rhet�... Legf�bb jellemz�je, hogy v�s�rl�inak mindig azt ny�jtotta, amire �ppen sz�ks�g�k volt. �gy hol vid�ki, hol v�rosi aut�v�, hol b�torsz�ll�t�, hol kir�ndul� aut�v�, hol csal�di, hol fiatalok �s fiatal h�zasp�rok olcs� aut�j�v�, hol meg kontinenseket �tszel� t�raaut�v� v�ltozott... R�ad�sul a 2 CV m�s t�pusoknak �s �rusz�ll�t� modelleknek is alapul szolg�lt. A Kacsa az anyaorsz�g hat�rain k�v�l Franciaorsz�got szimboliz�lja, �s vitathatatlanul meg�rdemli "a francia aut�gy�rt�s t�rt�nelmi eml�km�ve" c�met. �s akkor j�tt a DS... A DS modell A Citro�n c�g ir�ny�t�s�t ezut�n Robert Puiseux, Edouard Michelin veje veszi �t, aki �j lend�letet ad azon aut� kidolgoz�s�nak, mely a Traction Avant �r�k�be l�p. Ennek f�ny�ben mutatj�k be a DS modellt az 1955-�s P�rizsi Vil�gki�ll�t�son. Az �j Citro�n, melyre m�r �vek �ta v�r a k�z�ns�g, �s ami a legnagyobb titokban k�sz�l el, forradalmi vonalaival �s kialak�t�s�val, f�kr�seg�t�s els� t�rcsaf�k�vel, szervokorm�ny�val, f�lautomata sebess�gv�lt�j�val mindenkit meglep. H�romnegyed �ra leforg�sa alatt 749 megrendel�st vesznek fel a standon. A nap v�g�re t�bb mint 12 000 aut�t adnak el. A 15 Six t�pus utols� v�ltozatainak h�ts� tengely�n m�r kipr�b�lt hidropneumatikus felf�ggeszt�s, k�nyelemmel �s hat�konys�g�val k�pr�ztatja el a k�z�ns�get. Ez az a t�pus, mely megmenti de Gaulle t�bornok �let�t a Petit-Clamart mer�nyletben, amikor is, annak ellen�re, hogy az egyik gumi kidurran, az eln�ki DS sof�rje meg tudja tartani uralm�t a kocsi felett, �s ezzel megmenti utas�t a terrorist�k goly�it�l. A francia �llamf�rfi, aki a m�sodik vil�gh�bor�s londoni sz�m�zet�se ut�n lelkes Citro�n rajong� lett, mindig is nagyra �rt�kelte a Traction, majd a DS t�pust is. Hidropneumatika �s aerodinamika A hetvenes �vekben a Citro�n tov�bb halad a m�r kitaposott �ton, �s Dyane, M�hari valamint Ami 8 modelljeivel folytatja a 2 CV-b�l kialak�tott modellek gy�rt�s�t, melyet 1961-ben kezdett el az Ami 6 t�pussal. 1970-ben egy coup�-val rukkol el�, melynek mer�sz vonalai p�lda�rt�k�v� v�lnak. Hat hengeres Meserati V motorj�val, hidropneumatikus felf�ggeszt�s�vel, n�gy t�rcsaf�k�vel �s speci�lis szervokorm�ny�val a h�res SM modell lehet�v� teszi, hogy a nagy sz�ri�ban gy�rtott aut� vezet�je t�bb mint 200 km/h-s sebess�ggel sz�guldjon. Ugyanebben az �vben megjelenik a piacon a GS t�pus is, a k�zepes csal�di limuzin. Az el�z� t�pushoz hasonl�an ez is hidropneumatikus felf�ggeszt�s�, �s a vil�g legaerodinamikusabb sz�riakivitelben gy�rtott aut�ja. A megfigyel�k nem t�vednek, merthogy ugyanebben az �vben nyolc nemzetk�zi d�jat �t�lnek oda neki, k�zt�k a M�v�szeti �s Ipari Nagyd�jat, az eur�pai �v Aut�ja d�jat, a nagy-britanniai �v Aut�ja valamint a Style Auto Award d�jat. Az X modellek kora 1974-ben a Citro�n t�rsul a Peugeot-val, �s csatlakozik a PSA csoporthoz. A DS modellt a CX modell v�ltja fel. A javeli csapat ism�t hozz��rt�s�r�l �s tehets�g�r�l ad tan�bizonys�got. A CX modell Az �j Citro�n limuzin kiv�l� kidolgzotts�g�t eg�sz Eur�p�ban elismerik, amit az is bizony�t, hogy megkapja az �v Aut�ja d�jat, a Style Auto Award �s a Biztons�g d�j�t. Az 1974-es olajv�ls�g azonban nem k�m�li a Citro�nt sem: a kr�zis nyom�n �t kell gondolnia a gy�rt�st. A gazdas�gi szempontokat figyelembe v�ve a k�vetkez� �vben le�ll�tj�k az SM, valamint az 1973-ban piacra dobott, forg�fejes befecskendez�vel szerelt GS modellek gy�rt�s�t. A Peugeot k�szleteib�l mer�tve, 1976-ban �s 1978-ban megjelennek az �j modellek, az LN �s a Visa. Az 1979-es �v v�g�re rengeteg �talak�t�son �tesett GS t�pus a GSA modellben �l tov�bb, melynek hely�t az 1982-es P�rizsi Vil�gki�ll�t�son a BX modell veszi �t. Ezzel az �j k�z�pkateg�ri�s limuzinnal a Citro�n c�g elhagyja a javeli b�lcs�t �s Neuilly-be k�lt�zik, ahol m�r rendelkezik a megfelel� arzen�llal ahhoz, hogy hozz�kezdjen a sz�ks�ges fejleszt�sekhez. Az �vek sor�n, a hidropneumatikus rug�z�s�, kit�n� vezet�si �s dinamikai tulajdons�gokkal rendelkez� BX modellt sz�mos v�ltozat k�veti. Sorban jelennek meg a leveg�bef�v�sos Diesel motorral szerelt t�pus, a kombi v�ltozatok, a 16 szelepes Gti t�pus, a n�gyker�k meghajt�s� modell, a turb�kompresszoros Diesel motorral, majd az automata sebess�gv�lt�val szerelt t�pusok. M�gis a BX Sport �rinti meg legink�bb a k�z�ns�get �talak�tott karossz�ri�j�val �s 195 km/h-t meghalad� sebess�g�vel... T�bb, mint t�z �v ut�n a CX vonal meg�jul �s CX 2. sz�ria n�ven �l tov�bb. A k�vetkez� �vben, az 1986-os P�rizsi Vil�gki�ll�t�son megjelenik az AX modell, amely a h�rom �s �t ajt�s, Diesel �s benzin�zem� valamint a k�t �s n�gyker�k meghajt�s� modellek k�z�tt, mint kiv�l�, k�nny�, gazdas�gos kisaut� mutatkozik be, s az LNA �s Visa t�pusok hely�be l�p. A Citro�n ezt a modellt szemelte ki a 2 CV lev�lt�s�ra, melynek karrierje ugyanakkor t�retlen�l folytat�dik. Intelligens felf�ggeszt�s Az 1989 tavasz�n bemutatott XM, mely az CX hely�t hivatott elfoglalni, elnyeri Az �v Aut�ja c�met. Hidroakt�v felf�ggeszt�ssel dicsekedhet, mely az els� val�ban intelligens, sorozatban gy�rtott aut�n megjelen�, hidropneumatikus felf�ggeszt�s. 1991-t�l kombi kiszerel�sben is gy�rtott Citro�n luxus modelleket benzin�zem� �s Diesel motorokkal is forgalomba hozz�k, melyek cs�csa az 1990-ben megjelent hat hengeres, 24 szelepes, 200 l�er�s V motor. 1991-ben a ZX modellel a Citro�n �jra a r� kezdett�l fogva oly jellemz� alkot�i tehets�g�r�l tesz tan�bizonys�got. A klasszikus felf�ggeszt�s�, k�z�pkateg�ri�s �j aut�t �nszab�lyz�s h�ts� tengellyel szerelik, mely riv�lisain�l sokkal jobb �ttart�st biztos�t. A ZX els�sorban eur�pai piacra k�sz�lt, h�romajt�s, �tajt�s, valamint kombi v�ltozatban. 1993. tavasz�n, a BX nyugalomba vonul�s�t az igen eleg�ns Xantia megjelen�se jelenti be. Az Xm modelln�l bevezetett intelligens, hidroelektronikus felf�ggeszt�s, Hidroakt�v II-nek keresztelt, meg�j�tott v�ltozat�val, �s �nszab�lyz�s h�ts� tengellyel szerelik. A minden�tt kit�r� lelkesed�ssel fogadott eleg�ns, szolid vonalak m�g�tt a Citro�n eg�sz eddigi technol�gi�ja �sszegz�dik. Mind a kombi, mind a limuzin v�ltozatok t�bbf�le benzines �s Diesel motorral �llnak a v�s�rl�k rendelkez�s�re. A Citro�n modellek cs�cs�t, a Xanti�t, 1994. okt�ber�t�l m�g tov�bb t�k�letes�tett, akt�v kip�rg�sg�tl� SC CAR rendszerrel kieg�sz�tett, hidroakt�v felf�ggeszt�ssel k�n�lj�k, mely lehet�v� teszi az aut� sz�m�ra, hogy b�rmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt, kis sz�gben megfordulhasson. A Xantia Activ�nak nevezett modell utasai olyan remek menettulajdons�gokat �lvezhetnek, melyet eddig egyetlen sz�riaaut� sem k�n�lt. G�zb�l �s folyad�kb�l A DS modell, ez a val�di gurul� m�alkot�s, az 1955-�s P�rizsi Vil�gki�ll�t�son val� bemutatkoz�sakor fordul�pontot jelent mind az aut�gy�rt�s, mind a Citro�n t�rt�net�ben, melyet eg�szen addig a 2 CV �s a Traction Avant modellek hat�roztak meg. A rug�z�st, a tengelykapcsol�st, a sebess�gv�lt�st, �s a f�kez�st vez�rl� hidraulikus rendszer �sszetett szerkezete hossz� �vekig az aut�szerel�k r�m�lma volt. De meg�rte a f�rads�got, mert ugyanennek a hidropneumatikus felf�ggeszt�snek k�sz�nhetik siker�ket a GS, a CX �s a BX modellek, manaps�g pedig az elektronik�hoz �s az informatik�hoz kapcsol�dva ez a megold�s ruh�zza fel p�ratlan menettulajdons�gokkal a Xantia �s Xm modelleket. Teljes k�r� �j k�n�lat 1994. nyar�n, a Citro�n k�n�lat bar�ti �s csal�di aut�val b�v�lt egyszerre, az egyter� Evasionnal, mely az egyik leg�tgondoltabb bels� kialak�t�ssal b�szk�lkedhet. 1995-ben a Citro�n a kiskateg�ri�s k�n�lat�t a Saxoval b�v�ti, mely egy sokoldal� aut�, melynek felszerelts�g�re, k�nyelmes kialak�t�s�ra �s passz�v biztons�gi �sszetev�ire k�l�n�s gondot ford�tottak, hogy egy k�z�pkateg�ri�s limuzinhoz m�lt� tulajdons�gokkal ruh�zz�k fel. 1996. tavasz�n, a Citro�n, a Berlingoval �j fogalmat alkot: egyszerre k�nny� kishaszong�pj�rm� �s t�gas csal�di aut�, vil�gos, bar�ts�gos, �t feln�tt sz�mara is elegend� �l�hellyel �s hatalmas csomagt�rrel. 1997-ben, a Xsar�val, az utols� k�z�pkateg�ri�s limuzinnal, teljesen meg�jul a Citro�n k�n�lat. Val�di Citro�n �nszab�lyoz� h�ts� tengely�vel a Xsara, id�sebb testv�reihez m�lt� menettulajdons�gokkal, f�krendszerrel, k�nyelemmel �s akt�v illetve passz�v biztons�gi rendszerrel rendelkezik. A sokoldal�, funkcion�lis �s �tletes kialak�t�s� Berlingo 1999. folyam�n a jobb h�ts� oldals� tol�ajt�val m�g el�ny�sebb tulajdons�gokra tesz szert. Citro�n, ma, holnap A XX. sz�zad alkony�n, a Citro�n, a legfiatalabb nagy francia aut�gy�r m�r k�szen �ll, hogy hat�rozott l�p�sekkel v�gjon neki a k�vetkez� �vezrednek. A mintegy 10.000 kirendelts�g�n kereszt�l az eg�sz vil�gon jelen l�v� m�rka elad�sainak 70%-�t az export teszi ki. Nemzetk�zi t�rfoglal�sa m�ra aligha vitathat�. Ennek megval�s�t�shoz a Citro�n jelenleg olyan szem�lyaut� �s k�nny� haszong�pj�rm� k�n�lattal rendelkezik, mint m�g soha: a szem�lyaut�k kateg�ri�j�ban a Saxo, a Xsara, a Xantia, az Xm, az Evasion �s a Berlingo, a v�llalati �s k�nny� haszong�pj�rm�vek kateg�ri�j�ban a C15, Berlingo a Jumpy �s a Jumper k�pviselik a Citro�nt az aut�piacon. Az 1999-es �v v�g�n a k�n�lat a Xsara Picass�val b�v�l majd, mely egy olyan �j kialak�t�s� aut�, ami a limuzin eleganci�j�t �s dinamizmus�t az egyter� vari�lhat�s�g�val �tv�zi. Az �j�t�s a Citro�n arculat egyik alapk�ve. A Xsara Picasso Ma sokkal ink�bb, mint valaha, r�nyomja b�lyeg�t a k�n�latra, a technol�gi�ra, a kereskedelmi politik�ra �s a v�s�rl�knak ny�jtott szolg�ltat�sokra. Az �j�t�s val�di el�nyt kell, hogy jelentsen a v�s�rl�knak, a Citro�nnek pedig igazi hasznot a konkurenci�val szemben. Ennek jegy�ben mutatta be a Citro�n 1998-ban a Xantia Hdi (High Pressure Direct Injection) modellt, amely az els� francia, nagynyom�s� k�zvetlen befecskendez�s� "common rail" Diesel motorral szerelt t�pus, amely a kellemes vezet�si tulajdons�gokat a k�rnyezetv�delemmel �tv�zi, amire a Citro�n hatalmas figyelmet ford�t. Err�l tan�skodnak az elektromos, �s a n�gy kett�s �zemeltet�s� benzin/GPL modellek: a Saxo, a Xsara, a Xantia �s a Berlingo, ak�rcsak a Dynalto �s Dynavolt kutat�si programok. Az 1998-ban bemutatott Xsara Dynalt�t egy egybe�p�tett gener�tor-�nind�t� m�szerrel szerelik, ami optimaliz�lja a motor m�k�d�s�t, cs�kkenti a t�zel�anyag fogyaszt�st �s ebb�l ad�d�an a k�rnyezetszennyez� anyagok kibocs�t�s�t. A Saxo Electrique-b�l kifejlesztett Saxo Dynvolt modellt egy olyan kieg�sz�t� motorral szerelik, ami energi�val l�tja el az elektromos motort. Ez az �j alkatr�sz 340 km-es �n�ll�s�got enged�lyez, v�rosi vezet�sn�l megsz�nteti a szennyez�anyag kibocs�t�st, a CO2 kibocs�t�st pedig harmad�ra cs�kkenti. Az 1998-ban bemutatott Xm Multim�dia �s Xsara Auto PC modellek informatikai �j�t�sokr�l tan�skodnak. Az Xm Multim�dia egy navig�ci�s rendszert �s, a h�tul utaz�k sz�m�ra, egy monitort foglal mag�ban, mely egy be�p�tett sz�m�t�g�p seg�ts�g�vel Internetes hozz�f�r�st is lehet�v� tesz. A Xsara Auto PC egy hangfelismer� program seg�ts�g�vel v�grehajtja a vezet� sz�beli utas�t�sait �s egy besz�l� rendszer r�v�n t�j�koztatja is. A vezet� �gy kez�t a vol�non, szem�t pedig az �ton tartja mik�zben lek�rdezi a rendszert. V�g�l pedig, h�en �j�t� hagyom�nyaihoz, a Citroen megalkotta �s a legut�bbi Vil�gki�ll�t�son bemutatta a C3 modellt, mely egy sz�p, praktikus, biztons�gos, gazdas�gos "alap aut�", �s egy rendk�v�l sokoldal� kutat�s gy�m�lcse. �gy a Citro�n nem csak egy gazdag t�rt�nelemmel rendelkez� nagy m�rka. A Citro�n ma mindenek el�tt egy egyszer�s�gre t�rekv� m�rka, mely a j�v�be tekint �s �leterej�t �s kreativit�s�t a v�s�rl�k szolg�lat�ba �ll�tja. Tout Acier 5CV Az 1924-es Vil�gki�ll�t�son a Citro�n c�g, �j, B 10 Tout Acier modellj�vel forradalmas�tja az amerikai Budd t�rsas�g �ltal kidolgozott karossz�riagy�rt�si met�dust, melyet a tengerent�li gy�rt�k nem mertek bevezetni, mert t�l modernnek tal�ltak. Val�j�ban akkoriban az aut�k karossz�ri�j�t egy fav�z alkotta, melyre ut�lag sz�gezt�k fel a lemez bor�t�elemeket. Andr� Citro�n j�v�be mutat� elgondol�s�nak k�sz�nhet�en f�mv�zra hegesztik a karossz�ri�t. Az �j�t�sok ter�let�n az �vek sor�n a Citro�n modellek mindig k�vetend� p�ld�val j�rtak el�l. Megjelentek a B 12, B 14, majd a C 4 �s a C6-os n�gy illetve hat hengeres motorral szerelt v�ltozatok. A vil�g �tjain 1920. okt�ber�ben Andr� Citro�n r�szt vesz h�rom, a neh�z terepen val� k�zleked�st is lehet�v� tev� h�ts� meghajt�val szerelt, 10 CV A T�pus� g�pkocsij�nak bemutat�j�n. A m�szer hat�konys�g�t�l elragadtatott javeli csapat megszerzi a tal�lm�ny kiz�r�lagos szabadalmi jog�t (melyet eredetileg a c�r farkas vad�szataihoz haszn�lt aut�khoz terveztek). 1922. december 22-�n, �t darab B2-es terepj�r� aut� indul �tnak Touggourt-b�l, hogy �tszelj�k a Szahar�t. A Citro�nek afrik�ban is meg�llt�k a hely�ket H�sz nappal k�s�bb, 3200 kilom�ter megt�tele ut�n el�rik Tombouctou v�ros�t. A nagy visszhangot kiv�lt� sikeren felbuzdulva, Andr� Citro�n, aki szeretn� a hadsereg, a hat�s�gok �s a v�llalatok figyelm�t �j aut�ja fel� ford�tani, �jabb exped�ci�t ind�t �tj�ra, mely az afrikai kontinenst �szak-d�li ir�nyban szeli �t. A "Fekete K�rutaz�snak" keresztelt �j kalandhoz nyolc Citro�n l�nctalpas �llt rajthoz, hogy sivatagokon, szavann�kon, mocsarakon, foly�kon �s tr�pusi erd�k�n keljenek �t alig 232 nap alatt. A k�ldet�s siker�n felbuzdulva Andr� Citro�n 1931-ben harmadszor �s utolj�ra belev�g egy �jabb exped�ci�ba, mely vil�gszerte ismertt� teszi a Citro�n m�rk�t, s amelynek �tja azon a h�res selyem�ton vezet, mely egykor K�n�ba vezette Marco Pol�t. A hetvenes �vek elej�n a 2 CV t�pus a "S�rga K�rutaz�s" P�rizs-Kabul-P�rizs, valamint P�rizs-Pers�polis-P�rizs t�vols�gi verseny�re, majd a "Fekete K�rutaz�s" afrikai t�vols�gi verseny�re cs�b�tja a francia �s eur�pai fiatalokat. A Citro�n nem feledkezett meg a fiatal amat�r versenyz�knek gondosan kialak�tott �tvonalakr�l. A S�rk�ny Akci� siker�t k�vet�en, melynek keret�ben 100 AX t�pus� g�pkocsival 140 eur�pai fiatalt aut�zott Hong Kong-b�l Pekingbe, 1997-ben a Citro�n nem tud ellen�llni a k�s�rt�snek �s elind�tja a Berlingo t�vols�gi versenyt P�rizs �s Moszkva k�z�tt, Samarkandon �t. Az 1997-es Master Ralival p�rhuzamosan megrendez�sre ker�lt exped�ci�, melyen 138 Berlingoval �sszesen 230 eur�pai fiatal vesz r�szt, lehet�v� teszi sz�mukra, hogy Moszkv�ban a V�r�s t�ren r�szt vegyenek a ZX Rallye Raid t�rt�nelmi h�rmas�nak, Ari Vatanen (Fred Gallagher-rel a fed�lzeten), Pierre Lartigue (Michel P�rin-nel) �s Philippe Wambergue (Gilles Picard-ral egy csapatban) verseny�n. A t�vols�gi �s rai versenyek teh�t m�lyen gy�kereznek a Citro�n t�rt�net�ben. A Citro�n verhetetlen A Citro�n hivatalosan el�sz�r a DS modellel nevezett be rali versenyre, melynek k�l�nleges hidro-pneumatikus felf�ggeszt�se - a legsz�ls�s�gesebb id�j�r�si- �s �tviszonyok k�z�tt is - csod�kra volt k�pes. A DS-t az SM modell k�vette, majd a hetvenes �vekben a CX modell is rajthoz �llt, mely a P�rizs-Dakar ralin h�vta fel mag�ra a figyelmet. 1990-t�l 1997-ig ZX Rallye Raid modelljeivel a Citro�n birtokolta a Vil�g Rali Kup�t, �gy, hogy ez id� alatt a gy�rt�k verseny�ben �tsz�r v�gzett az �len. 1997-ben Patrick Magaud, egy Saxo Kit Car vol�nja m�g�tt a Francia Rali Bajnoks�g m�sodik hely�t szerezte meg (csapatt�rsai Guylene Brun �s Michel P�rin voltak). A Xsara Kit Car 1998-ban egyszerre nyerte el a francia �s a spanyol bajnoki c�met. A franciaorsz�gi verseng�sben Philippe Bugalski v�gzett az �len (Jean-Paul Chiaroni mellett), a spanyol bajnoki c�met pedig a Jesus Puras - Carlos Del Barrio p�ros szerezte meg. Az 1998-as Eur�pai Ralikrossz Bajnoks�got Kenneth Hansen nyerte egy Xsar�val. Jean-Luc Pailler hetedik francia ralikrossz bajnoki c�m�t egy Xanti�val szerezte meg. Marc Amourette megosztott els� helyen v�gzett a Saxo Kit Car fed�lzet�n, m�g Sylvain Poulard a Francia Ralikrossz bajnoks�g ez�st�rmese lett. A Citro�n egyszer�en verhetetlen!!! Rekl�m �s kommunik�ci� Andr� Citro�n, akit szinte a modern �rtelemben vett rekl�m �s �zleti kommunik�ci� kital�l�j�nak tekinthet�nk, 1919 �s 1934 k�z�tt minden rendelkez�s�re �ll� eszk�zzel igyekezett megszil�rd�tani a m�rka �s term�kei h�rnev�t. �gy l�ttak napvil�got a Citro�n hirdet� t�bl�k, a Citro�n m�rk�j� k�zleked�si eszk�z�k �s taxik, a Citro�n biztos�t�sok, a Citro�n matchboxok, ennek keret�ben val�sult meg az Eiffel torony kivil�g�t�sa, ny�lt meg a legnagyobb eur�pai m�rkakeresked�s P�rizsban, s ker�lt sor olyan esem�nyekre, mint pl. a Citro�n n�v fel�r�sa a p�rizsi �gboltra 1922-ben, vagy �ppen Charles A. Lindbergh Javel-ben tett gy�rl�togat�sa, alig n�h�ny nappal az Atlanti �ce�n �trep�l�se ut�n. A Citro�n m�rka megalkot�ja, aki ezen a t�ren is j�csk�n megel�zte kor�t, gyakran k�vetend�, n�ha kifejezetten m�soland� p�ldak�nt �ll a kommunik�ci�s �s kereskedelmi szakemberek el�tt. Vajon a v�letlen m�ve lenne, hogy a Citro�n m�rk�j� aut�kat gy�jtik legt�bben az eg�sz vil�gon? A leg�jabb rekl�m hadj�ratok, melyek a vil�g legh�resebb topmodelljeit mozg�s�tj�k, hogy megfelel� hangs�lyt kapjanak a term�kek �rt�kei, remek�l beleillenek a Citro�n trad�ci�ba, melyet a kreativit�s �s a mer�szs�g jellemez.